A múlt század harmincas éveinek elején Honduras õserdejében egy archeológus példátlan leletre bukkant. Az egyik piramisban kvarckristályból készített emberi koponyára hasonlító relikviát talált, amelyrõl ma sem tudni, hogyan készült és milyen célt szolgált.

Egyes mítoszok szerint ezek az átlagos emberi koponya méretû relikviák beszélni, sõt énekelni is tudnak. Nem tudni, hogy ez a kristálykoponya egy korábbi világ pusztulása után maradt-e hátra vagy a világûrbõl érkezett, hogy az idegen lények elraktározzák benne az emberiség valós történetét. Azt a célt szolgálják, hogy az embereket megtanítsák egy magasabb fokú tudásra, ha már fejlõdésükben elértek egy bizonyos magasabb szintet.

Az õserdõben talált kristálykoponya nem sokkal késõbb társakat is szerzett. A világ egyes helyein újabb koponyákra leltek a kutatók, és jelenlegi tudásunk szerint most már hét darab van belõlük. Eredetüket és rendeltetésüket legendák és modern kutatások próbálják magyarázni. Mert még ma sem tudjuk pontosan, honnan származnak, milyen célt szolgálnak, és hány darab van belõlük a Földön.

Egy õsi amerikai legenda szerint a Földön 13 átlagos emberi méretû koponya létezik, a koponyák beszélni tudnak, fontos információkat tartalmaznak az emberiség eredetérõl és a világegyetem rejtélyeirõl. Ez a tudás azonban csak akkor válik majd hozzáférhetõvé és az emberiség közkincsévé, ha mindegyik elõkerül, egybegyûjtik õket, és az emberiség elér egy bizonyos fejlettségi fokot. Az eddig feltárt kristálykoponyákat nagyon rejtélyes módon találták, valamennyiüket paranormális tevékenységekrõl és hihetetlen szellemi vagy gyógyító hatalmakról szóló történetek lengik körül.

Egy kanadai médium megkísérelt mediális úton hozzáférni a koponyákban elrejtett információkhoz. Így lehetett megtudni, hogy a kristálykoponya valójában egy „tárolóedény”, sok-sok évezreddel ezelõtt alkotta meg egy magasabb intelligencia. Ennek a civilizációnak a tudásszintje sokkal magasabb volt akkor, mint amilyen a mai civilizációnak a tudásszintje. Akkoriban õk sokkal fejlettebbek voltak, mint amilyenek mi vagyunk most. A tárolóedény sokak elméjét tartalmazza, és az egy elméjének anyagát is. A tárolóedény nem az általunk ismert fizikai eljárás útján készült, jelenlegi formájába a gondolat hatalma öntötte – mesélte a koponya õrzõszelleme.

A világ java része is a szellem erejével jött létre – folytatta. Mert a szellem teremti az anyagot. Ha majd az emberiség tudása is megfelelõ szintre emelkedik, akkor meg fogjuk érteni, hogy a kristály is élõ anyag, és a szellem is az anyag szerves része.

A koponyának nevezett tárolóedény azért kristályosodott ki, mert a mai három dimenzió által behatárolt ember számára szükség van látásra, hallásra és tapintásra, hogy a szellem alkotásai az emberi elméhez csatlakozzanak. A mai ember tiszteli a személyiséget, a fejet, az agy keretét, és ily módon az edény is a koponya formájában maradt meg, a benne elrejtett információk is ebben a formában lettek megõrizve és megoltalmazva. A kristálykoponyának nevezett tárolóedény földi életének hossza 17 000 esztendõ, nemzedékek adták át egymásnak, csiszolták homokkal és szõrrel, és így maradhatott sértetlen.

A koponya õrzõje ezután elmondta, hogy további tárolóedények fognak elõkerülni, ugyanis még számosan vannak, mert miután egyetlen ember sem, így egyetlen szellem sem birtokolhatja az összes tudást. Az edények mindegyike tartalmazza azt az információt is, hogy hol található meg a többi.

 – Egyet ott adunk át nektek, ahol jeleket hagytunk a földben, és fent a hegyekben. Egy váratlanul kerül majd elõ a régióból, amit ti Dél-Amerikának hívtok. Egy másikat akkor találtok meg, amikor az általatok Atlantisznak hívott elveszett civilizáció felmerül elõttetek. Arra ösztönzünk benneteket, hogy kutassátok át az általatok Bimininek nevezett területet, mi majd irányítani fogunk benneteket, megmutatjuk nektek azt a helyet is, amelyet ti templomnak hívtok, mert itt volt az a pont, ahol a kapcsolatok létrejöttek a Földnek nevezett bolygó és a világmindenség többi rendszere között. Amikor majd valamennyi tárolóedény együtt lesz, bámulatos tudásnak lesztek birtokosává. A fény és a hang rezgése lesz a kommunikáció módja. Amikor majd az ember képes lesz elõállítani bizonyos rezgést, akkor majd megkapja az utasítást, amelyre szüksége lesz a kapcsolatteremtéshez. Ez az idõ ugyanis még nem jött el, mert még mindig vannak olyan információink, amelyek még nem nyertek formát, és mások is, amelyek biztonságban pihennek az óceánok mélyén. Ezeket a mostani idõben még nem találhatjátok meg, mert túl veszélyesek lennének számotokra. Ennek a tudásnak a megszerzése még túl korai az emberiség evolúciója szempontjából, az emberiség ugyanis még mindig a pusztítás eszközeinek a jobbításával foglalkozik.

A tárolóedény õrzõje ezután elmondta, hogy azért vette fel ezt a formát, hogy bátorítsa az egységre való törekvést, és csökkentse az emberekben a széthúzásra irányuló vágyakat. Az ember elméje még mindig a különállásra törekszik, viszont a különállás elvezeti az emberiséget önnön pusztulásához, a széthúzás ugyanis a megsemmisülést és a halált jelenti. A Földön egyre több az erõszak, az ember nemcsak az ember ellen harcol, hanem erõszakolja a természetet, erõszakolja a Földet is.

A médium ezután a emberiség eredetérõl firtatta a tárolóedény õrzõjét, aki megértésérõl biztosította a médiumot.

 – Megértjük, hogy nagy az érdeklõdés az emberiség eredete iránt. Az ember eredeti formája a gondolat volt, a gondolat ereje, a szellem ereje alkotta meg a fizikai testet. Az emberi civilizáció több mint 15 000 évvel megelõzte az emberek által Atlantisznak hívott terület létesülését. Az elkövetkezõ 5, 10, 15 éven belül azonban számos felfedezés történik majd, amelyek a megfelelõ irányba terelik a kutatásokat. Felfedezések lesznek Dél-Amerikában, Ausztráliában és Egyiptomban. Amit a mai ember sivatagnak hív, ott történnek majd a legjelentõsebb felfedezések. A mi civilizációnk nyomaira fog bukkanni a földi ember a szárazföld egyes részein, de a tengerek alatt, különösen az óceánok alatt, amit Atlantinak és Indiainak hív a mai ember. Sok felfedezés lesz az ember által Holt-tengernek nevezett hely alatt is. Ott a felszín közelében, felfedezésre várva, megtalálhatók lesznek a mi civilizációnk maradványai. Számos felfedezés még nem következhet be, csak azokat engedhetjük megtalálni, amelyek nem fogják pusztulásba taszítani az emberiséget. Mi ugyanis egy másik világból érkeztünk a Földre, egy másik dimenzióból, hogy megtapasztaljuk a fizikai testnek, az anyagnak a sûrûségét.

Most pedig figyelmeztetünk benneteket, hogy a pusztulásotok máris a kezdetét vette. Súlyos események várhatók, mert primitív tudásotokkal olyan dolgokat idéztetek elõ, amelyek visszafordíthatatlanok. A tudósok játszadozásával vette kezdetét a hang és a fényhullám elhajítása a Földet körülvevõ atmoszférába. Hamarosan még inkább észre fogjátok venni, hogy a világmindenségbõl mennyi pusztító hullám csapódik majd a bolygótok felszínébe. A légkörbe való beavatkozás sok pusztítást fog elindítani, szokatlan idõjárási minták jönnek létre, gyors klimatikus változások kezdõdnek, és a szárazföld területeinek az elmozdulása is küszöbön áll. Nagy horderejû katasztrófa fog bekövetkezni. A folyamat már elkezdõdött. Rájöttök majd, hogy egyre több halál férkõzik az életbe. A háziállatok is nagy számban fognak elpusztulni, a vizeitek megromlanak és felmelegednek, és a szárazföld nagy területei eltûnnek a hullámok alatt. A földtömegek eltûnnek, a tengerek és az óceánok felemelkednek.

A kristálykoponya õrzõjének jóslatai mintha már a megvalósulás elõtt lennének, mert a Föld éghajlatának gyökeres változásait szinte napról napra megtapasztaljuk. A végleges katasztrófa – remélhetõleg – nem fog bekövetkezni, mert a tárolóedény õrzõjének utolsó mondata úgy hangzott: a katasztrófa nem kerülhetõ el, de kihatásain még nagyban lehet változtatni.